Mikor kell építész: A döntő pillanatok, amikor profi segítségre van szükség.

Az építészet és építészeti szakemberek szerepe sokkal szélesebb, mint sokan gondolnák. Az építészek nemcsak terveket rajzolnak, hanem kritikus tanácsadók is lehetnek az építkezési projektek során. Íme néhány olyan helyzet, amikor egy építész szolgáltatásának igénybevétele kulcsfontosságú lehet:

Új ház építése, meglévő épület bővítése: Az új ház tervezésekor és építésekor az építész kreativitása és szakértelme kulcsfontosságú lehet a megfelelő funkcionalitás és esztétika eléréséhez.

Engedélyek és szabályozások: Az építész ismeri a helyi építési szabályozásokat és a szükséges engedélyezési folyamatot (legyen az engedélyezési terv, vagy egyszerű bejelentési terv), így segíthet elkerülni a jogi problémákat.

Az ilyen jellegű tervezési feladatok kamarai jogosultsághoz kötöttek, a tervező jogosultságát könnyedén ellenőrizni lehet a Magyar Építész Kamara névjegyzékében (https://eugyintezes.mekon.hu/)

Otthonfelújítás és bővítés: Amikor otthoni felújítást vagy bővítést tervezel, egy építész vagy belsőépítész segíthet olyan tervek készítésében, amelyek optimalizálják a rendelkezésre álló teret, és jól működő harmonikus enteriőrt hoznak létre a lakásodban.

Új ház építése:

Zöldmezős beruházás (így hívjuk ha új épületet építünk) rendkívül izgalmas vállalkozás, de a projekt sikere számos részleten múlik. Az építész szerepe ebben a folyamatban meghatározó, és számos módon hozzájárulhat a megfelelő funkcionalitás és esztétika eléréséhez. Érdemes már a telekválasztás előtt konzultálni egy szakemberrel, hiszen nagyon sok múlhat azon is, hogy milyen adottságokkal rendelkezik a terület, amelyre az új épületünket álmodjuk.

Az építész -általában- több egyeztetés és találkozó után alakítja csak ki az koncepciót. Ezekre a találkozókra azért van szükség, hogy a lehető legjobban személyre tudja szabni azt az épületet, amiben a későbbiekben élni fogsz. A folyamat előrehaladtával elkészül a vázlatterv, amely már egy nagyobb műszaki tartalommal rendelkező tervanyag. Ilyenkor érdemes megkeresni a helyi építésügyi hatóságot, és a főépítészt, hiszen – az előírások függvényében- szükség lehet tőle egy nyilatkozatra, amelyet az engedélyhez csatolni kell.

Az egy meglévő épület átépítésekor az elképzelés megvalósítása bonyolultabb folyamatot igényel. Az átépítés során számos szempontot figyelembe kell venni, beleértve az építészeti és statikai szempontokat is. Az első lépés az, hogy értékeljük az épület jelenlegi állapotát és meghatározzuk, hogy megfelel-e az új célkitűzéseknek, valamint, hogy állékony-e és gazdaságosan átalakítható-e.

Meglévő épület bővítése:

Egy gondosan megtervezett átépítés segítségével jelentős költségmegtakarítás érhető el, hiszen a meglévő struktúrák kihasználásával elkerülhető az épület teljes bontása vagy a komplett szerkezetépítés. Ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor az átépítés komplexebbé teszi az építési folyamatot, hiszen a meglévő struktúrákhoz való igazodás további kihívásokat jelenthet.

Ilyen esetekben különösen fontos lehet egy tartószerkezeti tervező bevonása, hiszen ő rendelkezik a szükséges szakértelemmel ahhoz, hogy a meglévő szerkezetek állapotát alaposan felmérje. Ennek segítségével pontosan megállapítható, hogy milyen mértékű és típusú átalakítások végezhetők el biztonságosan és hatékonyan.

Az épület átépítése során tehát számos szempontot figyelembe kell venni, és a megfelelő szakértők bevonása létfontosságú lehet az optimális eredmény és a biztonságos végrehajtás érdekében.

Engedélyezés folyamata:

Amint a megrendelő és a főépítész által elfogadott vázlatterv elkészül, szükséges elkészíteni az engedélyezési terveket vagy az egyszerű bejelentési terveket (ha az épületünk 300 m2 alatti lakóépület).

Ezek a tervek részletes információkat tartalmaznak, például rétegrendek, pontos építési anyagok, burkolatok stb. Ezeket a hatóságok számára készítik el, akik alapján kiadják az építési engedélyt vagy a bejelentést, ezzel hivatalosan hozzájárulva a tervezett építési tevékenységhez. A tervek elkészítéséhez szakági tervezők is szükségesek, például tartószerkezeti tervező (statikus), épületgépész és épületvillamossági tervező mindenképpen, de nagyobb, összetettebb épületeknél lehet, hogy további szakemberek is szükségesek (pl. tűzvédelmi tervező, út- és közműtervező stb.).

Mikor nem kell engedély?

A kormányrendelet szerint az alábbi építési tevékenységeket folytathatjuk hatósági engedély nélkül. (bővebben: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200312.kor)

· alapterületet nem növelő átalakítás, felújítás, korszerűsítés (beletartozik a nyílászáró csere, homlokzatfelújítás, tetőhéjalás csere)

· új kémény építése

· előtető építése

· medence, kerítés, járda, kukatároló építése

· napelem, napkollektor elhelyezése

· üvegház építése

· lásd bővebben a jogszabályban

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a tevékenységek nem engedélykötelesek, azonban településképi előírások vonatkozhatnak rá, ezért mindenképp érdemes szakemberrel, vagy hatósággal konzultálni mielőtt belekezdünk az építésbe.

Mikor kell kiviteli terv?

Kiviteli terv készítése minden esetben javasolt. Kiviteli tervet minden engedélyezési terv alapján készülő épülethez szükséges készíteni a megrendelő. A kiviteli terv egy részletes műszaki dokumentáció, amely az engedélyezési terv alapján készül. Ebben megtalálhatók minden olyan részletes információk, amelyek a beépítendő összes szerkezet, elem és megoldás műszaki jellemzőit, leírását, mennyiségét és részleteit tartalmazzák. A kiviteli tervben szerepel egy árazatlan (vagy akár árazott) költségvetés is, amelyet a versenyző kivitelezők fel tudnak használni az árajánlataik elkészítéséhez. Ezáltal lehetővé teszi az azonos műszaki tartalomra vonatkozó árajánlatok összehasonlítását.